Gyógymasszázs
A homo sapiens már pitecantropus korában megszerette a masszázst és mindaddig élni fog vele, míg fajunk utolsó példánya el nem tűnik az élők sorából. A masszázs gyógyhatása majdnem mindenre kiterjed, komplikációi pedig gyakorlatilag nincsenek. Még a közepes masszőrnek is mindig vannak kliensei.
A masszázs lazítja az izmokat, javítja a vér- és nyirok-keringést. Működésbe hozza a tartalék hajszálereket, melyeken keresztül több vér és oxigén jut a belső szervekbe. A páciens rögtön a masszázs után ("első tűszúrásra", ahogy az orvosok mondják) érzi a fizikai és lelki feszültség enyhülését, javul a munkaképessége és általános közérzete.
A masszázs a természetgyógyászat egyik alappillére. A gyógyítási folyamat nélküle nem nevezhető teljesnek.
Fájdalom esetén viszont ritkán hatásos a masszázs. Fordított helyzet áll fenn: erős fájdalom esetén nem szabad masszázst alkalmazni, mert az tovább növekedhet. A fájdalom csillapítására csak a tapasztalt masszőrök képesek.
Miként különböztethető meg a jó masszőr a kontártól?
Masszázsra érkezvén ne feledje el megszemlélni a helyiség berendezését. Az avatott masszőr jól tudja, hogy a masszázs nem csupán fizikai, hanem esztétikai ráhatás is. Ezért különös gondot fordít munkahelye "miliőjének" kialakítására.
Analóg példa hozható fel az étteremmel kapcsolatban. A kérdést, hogy hova menjünk, gyakran úgy döntik el, hogy épp a "miliőt" részesítik előnyben: a terem berendezését dekorációját, a különleges zenét, az udvarias kiszolgálást, az ételek minősége pedig másodlagos szerepet játszik. A "nem túl finom, de szép" gyakran fontosabb, mint a "finom, de nem szép".
Ezért aztán a masszőrnek is gondoskodnia kell arról, hogy a rendelőben mindig meleg legyen, a helyiséget finom illat lengje be, masszázs közben diszkrét zene szóljon, a lepedő legyen makulátlan tisztaságú, s ne riasszon ötpercenként a telefon. Ha e feltételek nincsenek biztosítva, a kliens nem tud fizikailag, lelkileg megfelelően ellazulni. S bármilyen jó is legyen maga a masszázs, a megfelelő körülmények nélkül nem érjük el a maximális hatást.
A masszázs lebonyolításával kapcsolatban nincsenek egységes szabályok. Olyan rögtönzés ez, amely függ a konkrét szituációtól, a masszázs céljától, mely lehet a balerina vagy sportoló inainak nyújtása, a beteg megszabadítása gerincfájdalmaitól, vagy az egészséges ember lazítása, felfrissítése. Innen a masszázs sokféle típusa.
A masszázs kemény munka. Egy masszőrnek naponta tíz vagy annál is több vendége lehet. Ilyenkor nagy a kísértés a masszázs "félgőzzel", kissé kontár módon történő elvégzése. Nézzük meg, mi is a klassszikus, kontárkodás nélküli masszázs.
A klasszikus masszázs
E masszázsnál négy műveletet alkalmaznak: simítás, dörzsölés, gyúrás és vibráció. A procedúra céljától függően a klasszikus masszázs lehet helyi, gyógy-, frissítő és még sok más fajta. A klassszikus masszázs általános szabályaihoz tartoznak az alábbiak:
– nem kelthet kellemetlen érzést;
– a fájdalmas gócoknál (isiász, izületi gyulladás) csak felszíni masszázs alkalmazható;
– a páciensnek kényelmesen, maximálisan laza izmokkal kell elhelyezkednie;
– a masszőrnek a nyirokutak mentén a legközelebbi nyirokcsomók irányában kell végeznie mozdulatait.
Ez a nyirokáram, s következésképp, a masszírozó mozdulatok vázlatos képe (lásd a mellékelt ábrán).
Simítás.
A masszőr e művelettel kezdi és fejezi be a kezelést. Kezével egyszerűen simogatja a pácienst. A simítások különbözőképpen végezhetők: felszínen vagy mélyen, folyamatosan vagy kisebb szünetekkel, ujjak segítségével, egész tenyérrel vagy csak annak élével, gereblyéző vagy csipdeső mozdulattal. Egy kezelés során nem feltétlenül kell alkalmazni az összes műveletet. Minden a masszőr egyéni stílusától és az Ön "elkényeztetettségétől" függ. Viszont minden esetben felszíni simításokkal kell indítani, s csak fokozatosan lehet áttérni a mélyebb, változatosabb műveletekre.
Dörzsölés.
E művelet emlékeztet a simításokra, de mivel nagyobb erővel történik a ráhatás, a bőr elmozdul az alatta levő szövetekhez képest. Erősödik a vérkeringés, az izmok és inak megnyúlnak, felszívódnak az izületi lerakódások, csökken a neuralgiás fájdalom. A dörzsölést nem csak a nyirokáramlás irányában lehet végezni. Ellenkező irányban is lehet. Nem csak tenyérrel lehet dörzsölő mozgást végezni. Lehet ököllel is. A masszírozott testrész "fűrészelhető" a tenyér élével, a kezet, lábat "gyalulni" vagy "facsarni" is lehet, mint ahogy a mosott fehérneművel tesszük.
A klasszikus masszázsban a dörzsölő műveletek a simítások után következnek, de megelőzik a náluknál is intenzívebb, gyúró jellegű masszázst.
Gyúrás.
A Masszőr ujjai puhán megragadják, emelgetik, dögönyözik, préselik az izmokat, így hatnak rájuk és a bőr alatti zsírszövetekre. Ezzel fokozzák az izomtónust, növelik az izmok összehúzódó képességét, javítják a vérkeringést. A gyúrás az izmokra történő ráhatás alapvető formája. Attól függetlenül, hogy túl feszesek vagy lazák az izmok, a gyúrás kiegyensúlyozó hatással van rájuk.
A gyúrás művelete emlékeztet arra, ahogy a tészta nyújtása történik. Tulajdonképpen mindent lehet csinálni, az eredmény a fontos: a gyúrás tárgya legyen megnyújtva. Az izmokat lehet csipkedni, a felületek elmozdíthatók egymáshoz képest, lehet rángatni, szorítani, húzogatni, nyomkodni vagy sodorni. Minden a masszőr kézerejétől és a páciens mazohizmusától függ. Az első kezelés során azonban nem javasoljuk a gyúrás intenzív formáit. A páciensnek először meg kell szoknia a masszázst, ellenkező esetben a kezelés másnapján egész testében "összetörtnek" érzi magát, ugyanúgy, ahogy az edzetlen test kemény munka vagy sportolás után izomlázat érez.
Vibráció.
A vibráció nem önálló művelet, hanem művelet-együttes. Általában a masszőr kezének valamelyik testszövetre irányuló rezgő mozgását nevezik így. A kéz megmaradhat a test valamely pontján (stabil vibráció) de változtathatja is a helyét. Hasmasszázsnál ez a rázó mozgás a hatékony, miközben a kéz úgy mozog, mint ahogy szitálás közben a liszt szóródik szét. E művelet a belek perisztaltikájának javításával megszűnteti a székrekedést.
Végtag-masszázsnál a masszőr úgy rázogatja a páciens kezét vagy lábát, mint egy kis szőnyeget. Ezt a műveletet rossz vérkeringés, izületi fixálódás esetén vagy sportmasszázs céljaira használják.
A hát, mell, far masszázsánál a masszőr kéz éllel ütögeti az adott testfelületet. A teljes tenyérrel történő ütögetés a paskolás, az ököllel történő pedig a kalapálás nevet viseli.
Ha a kezelés alatt a masszőr az összes eddig leírt műveletet végigcsinálja (kivéve első alkalommal az intenzív gyúrást), ez azt jelenti, – tisztességes munkát végez. Ha viszont mindennek csupán a felét, azt is ímmel-ámmal, akkor kontárkodik.
A masszőr kezét a vibráció veszi igénybe a legjobban, ezért elektromos masszázs is alkalmazható. Villany masszírozó eszközök nagy választékban kaphatók, kezdve az apró készülékekkel (kisebb izületek, az arc masszázsa), egészen a vasaló nagyságú és -súlyú gépekig. A gépi masszázs ideális kiegészítője a kézinek, alkalmazása ezért nem a kontárság bizonyítéka.
A "klasszikus masszázson kívül igen nagy számban léteznek "nem-klasszikus" változatok is. Csupán néhányat említek közülük.
A "nem-klasszikus" masszázs
Svédmasszázs. E masszázs intenzívebb a klasszikusnál. A masszőr mozdulatai erősek, mélyen, olykor egészen a csontokig hatnak a szövetekre. Ezen kívül ezt a masszázst nem a nyirok áramlással azonos, hanem ellenkező irányban végzik.
Finnmasszázs. Itt a hüvelykujj végzi a gyúrást, mely a csontágyazatokhoz közel fekvő apró izmokra irányul. Alapvetően a sportban használják.
Pontmasszázs. Ugyancsak egy ujjal történik. A pontmasszázs kínai változatában ugyanazokat a pontokat használják fel, mint az akupunktúrában, figyelembe véve a meridiánokban áramló energiát. A japán verzióban (siacu) nem szerepel az erővonalak és az energiaáram fogalma. Az izomra irányuló pontmasszázs célja, hogy javítsa a vérkeringést és eltávolítsa az izmokban felhalmozódott tejsav maradványokat.
Szegmentális masszázs. Kizárólag gyógymasszázs. A test azon szegmentumain alkalmazzák, amelyek idegi összeköttetésben állnak a belső szervekkel. A nyakizmok masszázsát migrén vagy magas vérnyomás esetén, a 7-8. csigolya magasságában végzett gerincmasszázst a gyomor, míg a keresztcsont és farpofák masszázsát a nemzőszervek funkciójának javítására használják.
Köpölyöző masszázs. Ugyanazokkal a köpölyözőkkel (kis "befőttes üvegekkel") végzik, melyeket a gyerekeknek és felnőtteknek tesznek a mellére, hátára hörghurut vagy tüdőgyulladás esetén. Ez esetben azonban a köpölyözők nem maradnak egy helyben, hanem a masszőr mozgatja őket a síkos krémmel bekent bőrfelületen.
Szexmasszázs. Mi is tulajdonképpen a szexmasszázs? Van itt némi terminológiai zűrzavar. A szakirodalomban fellelhető egy definíció, mely a szexmasszázst mint olyan klasszikus, szegmentális vagy pontmasszázst határozza meg, melyet az impotencia és a frigiditás megszűntetésére alkalmaznak. Ez a fajta masszázs azonban inkább gyógy-, semmint szexmasszázs. A szexmasszázs megkülönböztető jegye az, hogy a szokásos masszázs műveletek mellett tartalmazza az erogén, ezen belül a legerogénebb zónák simogatását is. Az orgazmus kiváltása – de legalábbis annak megkísérlése – szerves részét képezi a szexmasszázsnak.
Távolról sem soroltam fel a masszázs minden fajtáját. A keleti országokban például a masszőr a páciens hátán "sétál", s eközben a sarkával és lábujjaival masszírozza őt. Az egymás testének leveles vesszőnyalábbal történő csapkodása – amit az orosz gőzfürdőkben alkalmaznak – szintén masszázs.
Úgy tűnhet, hogy a masszázs az alternatív gyógyászat legközérthetőbb része. Mi is lehet itt érthetetlen, hiszen a masszőr meggyúrja a páciens izmait, ezzel felszámolja a bennük levő feszültséget, a vérpangást, miután utóbbi épnek és frissnek érzi magát.
Igen, ez így van. Ám ez csak a jéghegy látható csúcsa. A nem látható részről pedig egyes pácienseknek és természetgyógyászoknak vannak, másoknak nincsenek sejtései.